Start button Start Menu toggle Menü
bejelentkezés regisztráció
bejelentkezés
regisztráció
*-al jelölt mezők kitöltése kötelező!
Kérem várjon...

Történelem

Történelem

Az élőgalamb-lövészet

A trap, dupla-trap és skeet számok elődje az élőgalamb illetve az agyaggalamb-lövészet volt. Már az ókori görögök sportversenyeinek látványos bevezetése volt az élőgalambokra nyilazás, és ettől kezdve évszázadokon át az ifjúság harci szellemének felkeltésére, fokozására használták. A mai értelemben vett élőgalamb-lövészetet az 1700-as években Angliában gyakorolták először. Széchenyi István angliai utazásai után, hazánkban a lótenyésztés fejlesztésére a lóversenyt, a vadászat gyakorlására pedig az élőgalamb-lövészetet akarta meghonosítani. Magyarországon az élőgalamb-lövészet elterjedése azonban nehezen ment és csak 1868-ban hallunk először nagyobb szabású versenyről, melyet a győri Széchenyi-ligetben rendeztek. Körülbelül ugyanebben az időben alakult meg a Pesti Galamblövő Egylet is és Rákos-mezőn építették fel első pályájukat. Később Agárdon, Balatonfüreden, Keszthelyen, Nyíregyházán és Szolnokon alakultak galamblövő-egyletek és 1880-tól már magyar lövők is részt vettek nemzetközi versenyeken. 1904-ben összefogó erőnek létrehozták az Országos Galamblövő Egyletet. 1923-ban a budapesti Margitsziget északi csúcsán, majd a Széchenyi-hegyen építettek új lőtereket.

A magyar élőgalamb-lövészet 1928-tól 1940-ig élte fénykorát. A korszak legnagyobb hazai képviselői, a teljesség igénye nélkül: Dr. Lumniczer Sándor, Dr. Stassburger István, Dr. Halasy Gyula, Dóra Sándor, Dóra Pál, Dr. Montágh András, Szapáry László, Hardy-Dreher Béla, Dr. Gáspárdy Elemér, Papp Kálmán, Szomjas Gusztáv – nemcsak hazai, hanem osztrák, német, cseh, francia, olasz és spanyol versenyeken, nagydíjakon tündököltek. Az akkori legnagyobb versenynek számító Monte-Carlo-i Nagydíj (Grand Prix) állandó favoritjai, és legtöbb esetben győztesei voltak.

A koronglövészet

Az állatvédő egyesületek által kifejtett ellenpropaganda erősen befolyásolta az élőgalamb-lövészet elterjedését. Ezért már az 1870-es években az amerikai fegyvergyárosok által alkalmazott reklámlövők (Bogardus, Carver, Ira Payne, Lygowsky) fegyvereik megbízhatóságát és pontosságát nem élőgalamb-, hanem az általuk feltalált különféle “műgalamb-lövészeteken” mutatták be. Bogardus például egy olyan gépet készített mellyel üveggömböket lehetett feldobni. Egy-egy bemutatón, versenyen 5-10 ezer darabot lőtt szét, s bár az akkori versenyek pénzdíjasok voltak, a ráfordítási költségek igen tekintélyes összegeket emésztettek fel. Ezért később fából, vastag papírlemezből és bádogból készített korongokra, céltárgyakra tértek át, melyek nem törtek össze így többször felhasználhatóak voltak.

Európa országaiban jóval szigorúbb a korongokkal szemben támasztott természetvédelmi követelmény, megjelentek a ma még nagyon drága biokorongok: fából, homokból és egyéb a környezetben károsítás nélkül felbomló anyagokból készült korongok. A környezetkímélő de még nem biokorongoknak minősülő korongokat még mindig ugyanabból az alapanyagból készített úgynevezett környezetbarát korongok: a mészkőport és kormot már nem összeolvasztó, hanem a két komponenst a fröccsöntés mintájára összepréselő eljárás. Ezek azonban csak a gyártásban résztvevő munkások számára biztosítanak jobb munkakörülményeket (a fröccsöntés kátránygőz-mentes eljárás), a környezetet azonban még nem védik meg teljes biztonsággal a terület-szennyeződéstől.

A skeet elterjedése Magyarországon – a duplatrap megjelenése

A 60-as években népszerűsödött nemzetközileg a skeet versenyszám. 62-ben már világbajnokságot rendeztek, 68-ban pedig először szerepelt az olimpián mint új sportlövő versenyszám. Hazánkban 66-67-ben alakultak meg az első szakosztályok, egyesületek. Sorra épültek a pályák Budapesten és környékén, Mezőtúron, Békéscsabán, Keszthelyen, Nyíregyházán, Sopronban, és még nagyon sok városban. Az első sikeres versenyzőkből lett edzők, Igaly József, Vasvári Pál, Ágoston Mihály saját tapasztalataikat átadva nevelték: pl. Talabos Istvánt Gosztola Tibort, a skeetes aranylányokat Igaly Dianát, Vasvári Erzsébetet és Göbölös Ibolyát sokszoros érmes versenyzőkké.

A koronglövészet virágkorát éli a 89-es világbajnokság óta. Trap-ban Putz István kétszer nyert egyéni EB ezüstöt, Gombos Károllyal, Bodó Zoltánnal és Kronome Jánossal csapatban sok érmet nyertek világversenyeken, az Atlantai olimpián először szereplő duplatrap versenyszámban Gombos Károly Európa Bajnoki címet szerzett, Bodó Zoltánnal Kronome Jánossal és Demcsák Gézával csapat érmeket nyertek. A fiatal és tehetséges Gerebics Roland 7 éven keresztül szinte mindig egyéni éremmel tért haza a kontinensviadalokról, a sydney-i olimpián pedig az előkelő 5. helyet szerezte meg. A skeetes aranylányok napjainkig hozzák az érmeket EB-ről és VB-ről egyéniben és csapatban. Legsikeresebb közülük Igaly Diána, aki kétszeres egyéni európa- és világbajnok, sydney-i olimpiai bronzérmes és Athén Olimpiai Bajnoka. Gerebics Roland 2006-ban a VB-n bronzérmet és egyben olimpiai kvótát is szerzett a koronglövők közül a Pekingi olimpiára. Igaly Diána a 2007. évi lonátói világkupán megszerezte a Pekingi olimpiai részvételére feljogosító kvótát.